Iráni ételek

 

Az iráni vendégszeretet közismert és messze földön híres. A barátságos pillantások, a kedves szavak és egy kedélyes csevegés után bátran kóstoljuk végig az iráni ételféleségek színes skáláját!
Az iráni konyha igen változatos, és főleg nagyon egészséges! Ízvilágában, ételeiben sok mindenben emlékeztet a Közel-Kelet egyéb nemzeteinek konyhájára, de megvannak a sajátos, csak rá jellemző különlegességei is. A földrajzi, éghajlati, etnikai sokszínűség számos gasztronómiai meglepetéssel szolgál az Iránban túrázók számára.
Iránban mindig nagymennyiségű ételt szolgálnak fel vendég számára. Az ételek készítésekor mindig számolnak néhány hívatlan vendéggel, ha bárki betoppan, őt is megvendégelhessék! Ha családnál járunk, nem ritka, hogy az ételt szőnyegen, vagy földön egy terítőn szolgálják fel. Az ételek elfogyasztásához villát és kanalat szolgálnak fel, a kés nem tartozik hagyományos értelemben a perzsa terítékhez.
A perzsa reggeli fő tartozékai a forró, összecsavarható lepénykenyér (akár többfajta is, szezámmagos és más ízesítéssel), melyhez joghurtot, a masztot, sajtot, túrót, esetleg gyümölcsöt adnak. Nehezebb fizikai munkásoknak perzsa húsétel is dukál reggelire, de a tejes ételek fogyasztása inkább jellemző. Manapság a modern szendvicsbárok korában Iránban is lehet már hamburgert, különböző sajtos, húsos szendvicseket is reggelizni. A hagyományos perzsa reggeli jellemzője a tea. Érdekes módon a mai Iránban alig fogyasztanak kávét, a teafogyasztás kultúrája szinte teljesen kiszorította az egykor oly divatos afrikai gyökerekkel rendelkező kávékultúrát. Iránban a víz (csapvíz) csaknem az egész ország területén iható.
A perzsa főételek elmaradhatatlan kelléke a forró vajas, sáfrányos párolt rizs. A különösen ízletes omlós, kitűnő minőségű kaszpi rizs minden iráni főétkezés elmaradhatatlan része. Emellett különös szerep jut a fűszereknek is. Áz iráni fűszerek igen változatosak és a magyartól teljesen eltérő ízvilágot alkotnak. Az iráni konyhában ezzel együtt azonban módjával fűszereznek, óvakodnak az extrém ízektől. A legkedveltebbek a savanykás ízhatást kölcsönző fűszerek, mivel a forró éghajlaton ez talán a leghűsítőbb. A lista élén a sáfrány áll, de mellette a szumak, a kurkuma, kardamom, bors, görögszéna és a fokhagyma (főleg a kaszpi-ételeknél) is kedvelt. Ha iráni vendégségben vagyunk, az étkezőasztal elmaradhatatlan része a citrom vagy citromlé, melyet szinte mindenhez használnak.
A húsételek terén leginkább bárányt, csirkét, marhát és halat fogyaszthatunk Iránban. A leginkább elterjedt ételféleség a kebab, a grillezett nyárson sült hús, melyet szinte minden húsból készítenek, gyakran keverve a húsfajtákat is. Igazi népi étel a cselou kebab, ez a régifajta vajdarabbal, sáfrányos, szumakkal meghintett forró rizzsel tálalt főleg darált húsból bárány kebab, melyhez apró korommal pettyezett sült paradicsom is dukál (lehet persze másfajta húsból is készítni, például a citromos, sáfrányos pácban előkészített csirkéből).
A kebab mellett sok más finomságot megkóstolhatunk Iránban. Igazán finom például a tebrizi koftegombóc, ez a darált húsból rizsből és fűszerek hozzáadásából készített ételféleség. A feszendzsán a gourmandok igazi kedvence lehet, ha Iránba vetődnek: a diós, gránátalmás, kardamomos szószban úszkáló csirke vagy bárányhús igazi pikáns ízvilágot kínál.
A lencsés báránypörkölt, a khorest-e qeime, a szárított, párolt zöldségszószban megpárolt savanykás húsétel, ghorme szábzi szintén ínycsiklandó meglepetései a perzsa konyhának. Népi eledel, a perzsa szőnyegmosók gulyáslevesre emlékeztető étke volt az abgust vagy más néven dizi, ez a csicseriborsóval, babbal, krumplival, kurkumával izesített sűrű bárányleves, melynek előbb a levét, majd pedig a sűrűjét illik elfogyasztani kenyérrel.
A főételek mellett fontos a zöldségköretek jelentősége is. A frissen vágott saláták, a menta, a citromfű, répa, uborka, zöldsaláta, párolt és nyers zöldségek igen fontos kellékei a perzsa konyhának.
Desszertnek ajánlhatjuk a speciális iráni sáfrányos fagylaltot, vagy a faludét, ezt az üvegrizsből, rózsavízből készült speciális déliráni édességet, vagy éppen a szohant, Qom városának büszkeségét, e vajas, karamellás, pisztáciás rózsavizes ostyát, esetleg az iszfaháni gezt, ezt a liszt, cukor, pisztácia és szintén rózsavíz hozzáadásával készült száraz édességet.
De nem lenne teljes a sorozat a kiváló iráni gyümölcsök nélkül sem! Aki egyszer kóstolta az iráni sárgadinnyét vagy görögdinnyét, vagy turmixot fogyasztott belőle, annak nem kell más, nem kell több! De jó szívvel ajánlhatja az ember a szávei gránátalmát, a khorászáni szőlőt, a natanzi körtét, a bámi datolyát és a kermáni mangót is. Ha pedig nassolni akarunk még, ne feledjük a világhírű iráni pisztáciát, kesudiót, mandulát vagy földimogyorót. A színes bazárok ezerféle forgatagában mindenki talál magának való finomságot az ezernyi íz közül.
Bár Iránban nem lehet alkoholt fogyasztani, de mindezek az italok és ételek bőségesen kárpótolják az utazót!